"A harcos nem szégyell sírni régi sebei miatt, vagy örülni új győzelmeinek. Amikor úgy érzi, hogy eljött az idő, képes otthagyni mindent, és elindulni az álmai után.
Amikor megérti, hogy fogytán az ereje, felhagy a harccal, és nem hibáztatja magát, amiért elkövetett egy-két váratlan őrültséget."

"Csak azért, hogy elhiggye, hogy helyesen cselekszik, nem kell bebizonyítania, hogy mások rossz úton járnak."

"A szeretet összegyűlve jószerencsévé válik
a harag összegyűlve balsorssá alakul."

"A fény harcosa megtalálja az egyensúlyt a magány és a másokra utaltság között."

"A harcos a szükséges feszültséget soha nem téveszti össze az idegességgel."

(Paolo Coelho)