Beszélgetés a boszorkánnyal

Beszélgetés a boszorkánnyal
szerző: Ady Endre



I.

(Édes boszorkányom,
Láttál angyalt holtan?)
»Láttam szép magamat,
Mikor még nem voltam.«

(A Holdat a Nappal
Láttad összebújni?)
»Láttam fehér szívet
Pirosra fakulni.«

(Láttál napnyugatról
Napot kelni este?)
»Láttam Újév napját
Szilvesztert keresve.«

(Leszitálni láttál
Égből eső-márványt?)
»Láttam az egeken
Fekete szivárványt.«

(Láttál már búsongást
Csali, büszke kedvvel?)
»Láttam már sírgödröt
Tele szerelemmel.«

(Láttál visszafordult
Óra-mutatókat?)
»Láttam perzselését
Sohse-kapott csóknak.«

(Láttál már tengeren
Fogant őserdőket?)
»Láttam, ki sohse lesz,
A holnapi nődet.«

(És bolondot láttál,
Ki szerethet téged?)
»Láttam a szívedet,
Szívemen van s véged.«

II.

(Édes boszorkányom
Szívemre be ráhullsz)
»El foglak árulni,
Mert te is elárulsz.«

(Telve van a kedvem
A te szép valóddal)
»Kedvetlenségemet
Űzöm unott csókkal.«

(Szép asszonyságodban
Megmaradok szépen)
»Megakadt a szemem
Egy különb legényen.«

(Egek csillagához
Nem hasonlítanálak)
»Jaj, be rossz a Földön,
Jaj, be rossz itt nálad.«

(Légy az én hűséges,
Drága feleségem)
»Feleséged vagyok
S elhagytalak régen.«

a sötétség

"A fény azt hiszi, gyorsabb mindennél, de téved. Mindegy, milyen
sebesen száguld a fény, mindig azt fogja találni a végén, hogy a
sötétség ért oda elsőnek, és rá vár."

/Terry Pratchet/